Magyarország befektetési politikája a Magyar-kormány alatt: elemzés és gyakorlati megfelelési útmutató (II. rész)

Hogyan előzhetik meg a kínai vállalatok a közigazgatási szankciók kockázatát Magyarországon – II. rész

dr. Czudar Balázs, DHH Budapest Office (Czudar DHH Ügyvédi Iroda); Cheng Tao 成焘, 山东德衡律师事务所 (DHH Qingdao) · 2026. október

ÖSSZEFOGLALÓ

Sorozatunk első cikke 2026 júliusában jelent meg. Azt elemezte, hogyan változtatta meg a magyar kormányváltás a kínai befektetők üzleti környezetét, és milyen jogi válasz következik ebből. Öt hónappal az új kormány hivatalba lépése után a hatóságok által nyilvánosságra hozott ügyek és anyagok egyértelmű következtetést engednek. A magyar hatóságok minden ismert szankciója megállapított jogsértésen alapul. A fellépés az akkumulátoripar és a nehézipar jogsértéseit célozza, nem a befektető nemzetiségét. Az eddig kiszabott bírságok pedig az előző kormány által 2011 és 2025 között megállapított törvényi keretek között maradtak.

Szerkezetileg a jogalkalmazás átláthatósága és határozottsága változott meg. A korábban csak közérdekű adatigényléssel megismerhető határozatokat ma miniszterek jelentik be nyilvánosan. A tevékenység felfüggesztése a bírság mellett, olykor előtte alkalmazott eszközzé vált. 2026. augusztus 1. óta pedig a teljes ellátási láncra kiterjedő országos ellenőrzési program fut.

Egy ennél alapvetőbb változás már be is következett: 2026. október 25-én hatályba lépett a 280/2026. (X. 9.) Korm. rendelet. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet ma hatályos 26. § (4a) bekezdése szerint a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű vállalkozásnál az egységes környezethasználati engedély nélküli vagy attól eltérő tevékenység bírsága ötszázezer forinttól az előző évi nettó árbevétel 5%-áig terjedhet, legfeljebb ötmilliárd forintig (korábban kétmilliárd forintig).

A (4b) bekezdés szerint a bírság legalább az előző évi nettó árbevétel 0,5%-a, de legalább ötmillió forint, ha a vállalkozás a megelőző öt évben

• környezetszennyezés miatt legalább kétszer kapott végleges bírságot, vagy
• végleges döntéssel megállapított környezetveszélyeztetést vagy -károsítást okozó jogsértést követett el. Ehhez egyetlen korábbi döntés is elég.

Egy korábbi döntés csak egyszer vehető figyelembe [(4c) bekezdés], és a minimumbírság sem lépheti túl a felső határt [(4d) bekezdés]. Nyitott kérdés, hogy a 2026. október 25. előtti döntések beszámítanak-e az ötéves időszakba. Ezt a hatósági gyakorlat fogja tisztázni; óvatosságból a vállalatoknak úgy érdemes felmérniük a kockázatukat, mintha beszámítanának.

Júliusi cikkünk öt javaslata ezért nem vesztett a jelentőségéből, hanem sürgetőbbé vált:

• megfelelési önvizsgálat;
• reális projekttervezés;
• helyi beágyazottság;
• készenlétben tartott uniós szintű jogi dokumentáció;
• állandó helyi jogi partner.

Továbbra is ezek jelentik a kínai vállalatok számára a magyarországi befektetés jogi kockázatainak legmegbízhatóbb kezelési módját.

I. HATÓSÁGI ÜGYEK AZ ÚJ KORMÁNY ALATT

A kínai gazdasági sajtó egy része arról írt, hogy az új magyar kormány „lesújt” az Orbán-kormány idején Magyarországra hozott kínai üzemekre. Az alábbiakban hivatalos hatósági közlemények, kormányzati kommunikáció és egymással összevetett sajtóhírek alapján vizsgáljuk két kérdést. Diszkriminatív-e az új kormány jogalkalmazása a kínai vállalatokkal szemben? Fordult-e ellenük a befektetési környezet?

1. Semcorp, Debrecen

2026 februárjában csőtörés történt az üzemben. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal vízügyi hatósága a talajvízmintákban több fém és félfém határérték feletti koncentrációját mutatta ki, a vállalat összesen több mint 4 millió forint bírságot kapott. 2026 júliusában a tűzvédelmi hatóság biztonsági hiányosságok miatt további 3 millió forint bírságot szabott ki, és megtiltott minden tevékenységet a telephelyen. Az üzem 2026. június 24. óta, több mint négy hónapja áll.

A vállalat fellebbezett a döntések ellen, és a kármentesítési kötelezettség miatt pert indított a Debreceni Törvényszéken. Vitatja a hatósági mintavételi módszertant (álláspontja szerint a teljes, nem az oldott fémtartalmat mérték), és közlése szerint négy későbbi mérés nem mutatott határérték-túllépést. A viták folyamatban vannak, a cikk ezekben nem foglal állást.

2. CATL, Debrecen

2026. május 5-én fémtartalmú folyadék került ki a CATL debreceni telephelyén. Visszavonták a vállalat ipari szennyvíz-előkezelési engedélyét, és 1 millió forint bírságot szabtak ki. Augusztus 24-én további 10 millió forintos bírság vált nyilvánossá, többek között magyar nyelvű címke nélküli veszélyeshulladék-tárolók miatt. Egy július 9-i utóellenőrzés már igazolta, hogy minden hiányosságot megszüntettek, és a CATL a bírságot megfizette.

Augusztus 25-én az első ütem működési engedélyt kapott, a fennmaradó hiányosságok pótlásáig próbaüzemre korlátozva. Az akkumulátorcellák próbagyártása szeptember 22-én indult.

3. BYD, Szeged

2026. június 16-án a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal 10 millió forint környezetvédelmi bírságot szabott ki, mert az építési területről mérés és bejelentés nélkül hordták el a termőföldet.

4. Temu (PDD Holdings)

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még a választás előtt indított eljárásban 2026. április 28-án 437 millió forint bírságot szabott ki a Temura megtévesztő kereskedelmi gyakorlat miatt, és több mint 882 millió forint fogyasztói kompenzációra kötelezte.

A kínai vállalatok mellett az új kormány alatt nem kínai vállalatokat is szankcionáltak, ugyanazon jogalapon és mércével. Környezetvédelmi, munkajogi vagy versenyjogi jogsértés miatt kapott bírságot a koreai SK On és EcoPro, a román eMAG és a lengyel Allegro:

• Az SK On kétszer kapta meg a maximális, 100 millió forintos bírságot: augusztusban munkavédelmi okból, szeptember 29-én környezetvédelmi okból (engedélytől eltérő működés, talajvízszennyezés).
• A Samsung SDI-t október 9-én további 5 millió forintra bírságolták, mert eltért az egységes környezethasználati engedélyétől.
• Az eMAG bírsága 225 millió forint volt.

Az új kormány szankciói tehát nem mutatnak nemzetiség szerinti megkülönböztetést.

II. A SZIGORÚ JOGALKALMAZÁS NEM AZ ÚJ KORMÁNNYAL KEZDŐDÖTT

A tények szerint az akkumulátoripar szigorú szabályozása a jelenlegi kormány előtt kezdődött. A Pest Vármegyei Kormányhivatal nyilvántartása szerint 2018 és 2025 között a hatóságok 61 szankciót alkalmaztak a gödi Samsung SDI akkumulátorgyárral szemben, összesen 405,3 millió forint értékben. Az ügyek az építésügyet, a környezetvédelmet, a katasztrófavédelmet, a munkavédelmet és a munkaügyi ellenőrzést érintették.

A maximális bírságokat is az Orbán-kormány alatt alkalmazták először. A munkavédelmi bírság 100 millió forintos felső határát a 2024. március 1-jén hatályba lépett 25/2024. Korm. rendelet vezette be, és először 2025 márciusában alkalmazták a Samsung SDI-vel szemben. A kínai vállalatok az előző kormány alatt is ugyanilyen szoros felügyelet alatt álltak: a Semcorp 2026 márciusában megkapta a maximális, 10 millió forintos tűzvédelmi bírságot.

A bírósági, köztük a büntetőeljárások sem az új kormány eszközei. 2023 óta négy büntetőeljárás indult a Samsung SDI-vel összefüggésben, ezek egyikében vádat emeltek. Egy civil szervezet közérdekű perében a bíróság 2024-ben ideiglenes intézkedéssel élt, majd 2025-ben ítéletével megsemmisítette a környezetvédelmi engedélyt. A Kúria azonban 2026. február 3-án ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasított; az engedély hatályos.

Összegezve: 2026 szeptemberéig a változás nem a jogszabályokban, a jogalkalmazásban vagy a bíróságokon volt. A változás a jogalkalmazás átláthatóságában, az eszközök megválasztásában és a rendszerszerű, a teljes láncra kiterjedő ellenőrzésben jelent meg. 2026. október 25. óta azonban maga a bírságrendszer is érdemben megváltozott (lásd a III. fejezet 7. pontját). A három változás részletesen:

1. Átláthatóság: 2018 és 2025 között a szankciós határozatokat gyakran közérdekű adatigényléssel vagy akár perrel kellett megszerezni. 2026-ban a jelentős szankciókat vezető tisztségviselők azonnal bejelentik, így azok sokkal láthatóbbak.

2. Eszközök: a tevékenység felfüggesztése és a tevékenységi tilalom korábban kivételes volt, a bírság ritkán érintette a termelést. Ma a felfüggesztés és a tilalom kedvelt eszköz.

3. Rendszerszerű ellenőrzés: a kormány 2026. augusztus 1-jén a hatályos jogon alapuló országos ellenőrzési programot indított, amely a beszállítókra és a vevőkre is kiterjed.

4. augusztus 26-ig az akkumulátoriparban a kormány hét vizsgálatot indított és négy bírságot szabott ki. Ez nem haladja meg a korábbi intenzitást: csak a gödi Samsung SDI-üzemnél évi mintegy nyolc döntés született. A bírságok az előző kormány által elfogadott jogi keretek között maradtak.

III. AZ ÚJ KORMÁNY SZABÁLYOZÁSI LÉPÉSEI

A kormány hozzáfogott a szabályozási rendszer átalakításához. A változás eddig elsősorban a jogalkalmazás nyilvánosságát érinti, a jogalap nagyrészt az előző kormányé maradt.

1. 1144/2026. (V. 14.) Korm. határozat: a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások” átfogó, gyorsított felülvizsgálata. A kiemelt státuszt visszavonják, ha fenntartása jelentős társadalmi, infrastrukturális vagy környezeti kockázattal járna. 2026. július 20-án a miniszterelnök bejelentette, hogy egy egyedi kínai befektetésű projekttel kapcsolatos valamennyi korábbi kormányzati döntést, tárgyalást és állami kötelezettségvállalást felülvizsgálnak (támogatás, adókedvezmény, gyorsított engedélyezés, infrastruktúra). A 140/2026. (IX. 1.) Korm. rendelettel visszavont első kiemelt státuszok között nem volt kínai akkumulátoripari projekt.

2. 92/2026. (VI. 5.) Korm. rendelet (hatályos 2026. június 6-tól): vendégmunkás-tartózkodási engedély alapján történő új foglalkoztatáshoz már egyetlen küldő ország sincs kijelölve, vagyis új vendégmunkás-engedélyt gyakorlatilag nem adnak ki. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély továbbra is elérhető. A meglévő engedélyek, a hosszabbítások és a folyamatban lévő kérelmek átmeneti védelmet élveznek. A rendelet a kínai vagy koreai anyavállalatok kiküldött munkavállalóit általában nem érinti, de a helyes engedélytípus megválasztását az idegenrendészeti hatóság vizsgálja.

3. 1181/2026. (VI. 5.), 1182/2026. és 1184/2026. Korm. határozat:

• új, önálló országos környezetvédelmi hatóság előkészítése;
• az akkumulátoripari értéklánc egészére (anód, katód, elektrolit, szeparátor, cella, modul) kiterjedő országos ellenőrzés, 2026. szeptember 30-i határidővel. A határidő lejárt, összesített eredményt e sorok írásakor nem tettek közzé;
• a környezeti felelősség és szankciók szigorítására vonatkozó javaslat október 1-jéig;
• a miniszter telephely-kijelölési jogkörének megszüntetése;
• technológiasemleges szabályok az akkumulátoriparban.

4. 2026. évi XXXV. törvény: a környezetterhelési díjról szóló törvény módosításával a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem toxikus szálló por levegőterhelési díjtételei 2026. október 1-jétől megkétszereződtek. A kísérő csomag bejelentette a multinacionális vállalatok adókedvezményeinek fokozatos kivezetését és a nagy vízfelhasználókra vonatkozó külön szabályokat.

5. Országos akkumulátoripari ellenőrzési program (2026. augusztus 1-jétől): az engedélyek helyszíni összevetése a tényleges kapacitással, alapanyagokkal, oldószer-felhasználással, kibocsátással, vízhasználattal és veszélyeshulladék-kezeléssel. Az ellenőrzés a beszállítókra és a kapcsolódó létesítményekre is kiterjedhet, környezeti mintavétellel. Súlyos jogsértés közvetlenül végrehajtási intézkedéshez vezethet.

6. Az építészeti törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslat: ha egy kiemelt beruházásnál környezetvédelmi jogsértést állapítanak meg, a jogsértés megszűnését követően legalább hat hónapig nem adható ki további engedély.

7. A bírságrendszer érdemi reformja (hatályos) és az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság (előkészítés alatt):

• Az új bírságszabályok. A 314/2005. és a 156/2025. Korm. rendeletet módosító 280/2026. (X. 9.) Korm. rendelet 2026. október 25-én hatályba lépett. A 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű vállalkozásnál az egységes környezethasználati engedély nélküli vagy attól eltérő tevékenység bírsága elérheti az előző évi nettó árbevétel 5%-át, legfeljebb ötmilliárd forintot (korábban kétmilliárd forint). A bírság legalább az előző évi nettó árbevétel 0,5%-a, de legalább ötmillió forint, ha a vállalkozás öt éven belül legalább kétszer kapott végleges bírságot környezetszennyezés miatt, vagy végleges döntés környezetveszélyeztetést vagy -károsítást okozó jogsértést állapított meg vele szemben [314/2005. Korm. r. 26. § (4a)–(4d)].
• Hulladékgazdálkodási bírság. Megszűnt a jogi személyekre vonatkozó, rögzített 500 millió forintos plafon; az összeget ma a jogszabályi számítási szabályok határozzák meg.
• A szabályozás célja és alapja. A minisztérium közlése szerint a cél az, hogy a nagy hatású iparágak, például az akkumulátorgyártás vállalatai ne tekinthessék a bírságot kiszámítható üzleti költségnek. Az alap a bírságolt vállalkozás, vagyis a magyar leányvállalat nettó árbevétele, nem a csoport konszolidált adata. A kínai anyavállalatoknak ezt a magyar leányvállalat tőke- és elszámolási struktúrájában is figyelembe kell venniük.
• Az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság. A létrehozásáról szóló kormányrendelet-tervezet társadalmi egyeztetése 2026. szeptember 30-án zárult. A hatóság tervezetten 2027. január 1-jétől működik, országos engedélyezési, ellenőrzési és szankcionálási hatáskörrel, az akkumulátorgyártás kiemelt területként. A tervezet szerint döntései ellen közigazgatási jogorvoslatnak nincs helye, csak bírósághoz lehet fordulni.

IV. KI FELÜGYEL? A MAGYAR HATÓSÁGOK

Más országokhoz hasonlóan a Magyarországon működő vállalatokat több, egymástól független hatóság felügyeli párhuzamosan. Mindegyik maga hozza meg döntéseit, és saját szankciós jogkörrel rendelkezik.

1. A kormányhivatalokban a környezetvédelem, a munkaügy, a munkavédelem, a tűzvédelem és az építésügyi engedélyezés külön, egymástól független szervezeti egységhez tartozik.

2. A rendőrség folytatja a büntetőeljárásokat. Az ipari működés szempontjából releváns bűncselekmények elsősorban a Büntető Törvénykönyv szerinti környezetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és a gondatlan veszélyeztetés. Jogi személlyel szemben is alkalmazható pénzbírság és a tevékenység korlátozása. A kínai anyavállalatoknak előre büntetőjogi megfelelési és védekezési tervet érdemes készíteniük kiküldött vezetőik számára.

3. Egyéb szervek: az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság vizsgálja a tartózkodási engedélyeket; a munkaügyi hatóság a munkaidőt és a bérezést; a Gazdasági Versenyhivatal a piaci magatartást felügyeli; a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóügyekben jár el; a Nemzeti Befektetési Ügynökség pedig a támogatásokról és a kiemelt státuszról dönt.

V. ELJÁRÁSI KOCKÁZATOK A MAGYAR JOGALKALMAZÁSBAN

A hatósági eljárásokra elsősorban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartás az irányadó. Négy eljárási pont különösen nagy kockázatot jelent a vállalatok számára:

1. A felfüggesztő vagy tiltó határozat főszabály szerint a közléssel végrehajthatóvá válik. A vármegyei kormányhivatalok döntései ellen nincs közigazgatási fellebbezés; a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresetet kell benyújtani a bírósághoz. A kereset benyújtása a végrehajtást nem függeszti fel. Ahhoz, hogy a vállalatnak esélye legyen az intézkedés felfüggesztésére, egyidejűleg azonnali jogvédelmet kell kérnie.

2. A helyszíni ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvek a közigazgatási és a büntetőeljárásban is bizonyítékként használhatók. Amit a helyszíni munkatársak mondanak, rögzíti az ügy tényállását. Ezért ügyvédet kell bevonni a kezdetektől, különben a következmények visszafordíthatatlanok és költségesek lehetnek.

3. Meghatározatlan számú érdekeltet érintő ügyekben a hatóságok honlapjukon is közzéteszik döntéseiket. A vállalat jogorvoslati határideje a döntés tényleges kézhezvételétől fut, nem az online közzététel napjától.

4. Minden közigazgatási eljárás hivatalos nyelve a magyar. A hatóságok nem fogadnak el más nyelvű naplót, jelentést vagy feliratot. A jegyzőkönyv magyarul készül, a fordítás a vállalat költségére és kockázatára történik. A magyar kis nyelv, és a jog is ezen a nyelven íródik. A magyar jog alkalmazását ezért magyar ügyvédekre kell bízni, hogy a kínai befektetők érdekei hatékonyan érvényesüljenek.

VI. A LEGGYAKORIBB JOGSÉRTÉSEK A MAGYAR AKKUMULÁTORIPARBAN

A közelmúlt hatósági ügyei a következő visszatérő megfelelési hiányosságokat mutatják az akkumulátoriparban:

1. Veszélyeshulladék-kezelés: magyar címke nélküli tárolók, jelöletlen gyűjtőhelyek, hiányzó nyilvántartás, felügyelet nélküli gyűjtőhelyek, sérült vagy nyitott tárolók (pl. SK Battery, Samsung SDI).

2. Az engedélytől eltérően kezelt csapadékvíz és ipari szennyvíz: az előkezelési engedéllyel ellentétes működés, tesztfolyadékok vagy mosóvíz bevezetése a közcsatornába (pl. HALMS Hungary / Huashuo Technology).

3. A talaj- és talajvízmonitoring eljárási hibái: akkor is önálló jogsértés és bírságolható a késedelmes mintavétel vagy a monitoringjelentés késedelmes benyújtása, ha végül szennyezést nem találnak (pl. a Semcorp eljárási bírsága).

4. Munkahelyi expozíció veszélyes anyagoknak: elmaradt légtérmérések, be nem jelentett nikkel- és kobaltexpozíció, nem megfelelő védőfelszerelés, elmaradt foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok (pl. SK On, Samsung SDI).

5. Az építési szakasz kockázatai: földmunka, termőföld-eltávolítás, hulladékszállítás, emelési biztonság, halálos balesetek (pl. a BYD építési területe).

6. Harmadik országbeli munkavállalók és az alvállalkozói lánc: hiányos nyilvántartás a tartózkodási jogállásról, a munkaidőről és a bérekről. Az alvállalkozó jogsértése közvetlenül rontja a beruházó hírnevét, és felelősséget is keletkeztethet.

7. A jóváhagyott dokumentációtól eltérő tűz- és iparbiztonság: a biztonsági jelentéssel össze nem egyeztethető működés, hibás oltórendszer, hibás csőtömítések (pl. EcoPro).

8. Külső kommunikáció és közösségi kapcsolatok: idegen nyelvű dokumentumok benyújtása, az ellenőrzés akadályozása, a közmeghallgatások rossz kezelése, az önkormányzattal folytatott kommunikáció hiányos dokumentálása.

VII. HÁROM GYAKORLATI TANULSÁG A KÖZELMÚLT ÜGYEIBŐL

1. tanulság: az önkéntes bejelentéshez teljes helyreállítási terv kell

Egy kínai vállalat jogszerűen bejelentette, hogy munkavállalóinál emelkedett nikkelszintet mértek – a bejelentés önmagában teljesítette a jogszabályi kötelezettséget. A helyszíni ellenőrzés azonban nem megfelelő védőfelszerelést talált, és a hatóság azonnal megtiltotta a munkavégzést az érintett üzemrészekben.

Gyakorlati megjegyzés: ha a vállalatnak biztonsági vagy környezeti eseményt kell bejelentenie, ne csak a problémát tárja fel, hanem ezzel egyidejűleg nyújtsa be a teljes helyreállítási dokumentációt. Ide tartozik a védőfelszerelési terv, a munkavállalók orvosi utánkövetése, a technológiai módosítások és az alátámasztó dokumentáció. Helyreállítási terv nélkül a hatóság a vállalat saját helyreállítása helyett hatósági tilalmat alkalmaz.

2. tanulság: az alvállalkozó hibája nem mentesíti az engedélyest a közigazgatási felelősség alól

Bár az érintett szennyvizet egy alvállalkozó bocsátotta ki, a szankciót a kínai vállalat mint engedélyes kapta. Ha pedig egy alvállalkozó nagy bírságot kap, a sajtó a beruházóra mutat.

Az országos ellenőrzési program kifejezetten kiterjed a beszállítókra. Egy kínai vállalat 2026 májusában alvállalkozói megfelelési nyilatkozatot vezetett be. Ez minimális standard, amely önmagában nem tudja elhatárolni a közigazgatási kockázatot. A közigazgatási eljárás alanya mindig az engedélyes marad. A tulajdonos csak utólag, az alvállalkozói szerződés alapján fordulhat az alvállalkozóhoz, ezért a megtérítési és biztosítéki megoldásokat előre kell rögzíteni.

Javaslat: az alvállalkozói szerződésekben teljes megfelelési láncot kell kiépíteni, és ezt bankgaranciával és visszatartott fizetéssel kell alátámasztani, nem csupán egy aláírt megfelelési nyilatkozattal. A lánc elemei:

• belépéskori átvilágítás;
• jelentési kötelezettségek;
• ellenőrzési jog;
• különleges felmondási jogok;
• kártalanítás.

3. tanulság: az engedélyezési dokumentáció minősége dönti el az ütemezés és a finanszírozás biztonságát

Egy kínai vállalat második ütemre vonatkozó kérelmét nem környezetvédelmi okból, hanem helyszínrajzi hibák miatt utasították el. Az építészeti törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslat szerint kiemelt beruházásnál környezetvédelmi jogsértés után legalább hat hónapig nem adnak ki új engedélyt, a kormány pedig visszavonhatja a kiemelt státuszt. Az engedélyezési dokumentáció tehát már nem adminisztratív formalitás, hanem az ütemezés és a finanszírozás alapvető kockázata.

Egy másik példa: 2026. október 18-án a másodfokú környezetvédelmi hatóság megsemmisítette egy koreai tulajdonú sóskúti elektrolitgyár egységes környezethasználati engedélyét. Indoka az volt, hogy az elektrolitgyártás önálló környezeti hatásvizsgálatot igényel, és nem lehetett egy veszélyeshulladék-engedély módosításába „csomagolni”. Ha rossz engedélyezési útvonalat választanak, a projektnek újra kell kérelmeznie és újra kell terveznie.

Javaslat:

• A kínai műszaki csapat és jogosultsággal rendelkező magyar tanácsadók kettős felülvizsgálatot végezzenek: tételesen ellenőrizzék a rajzokat és a beadványokat, és a benyújtás előtt informálisan egyeztessenek a hatósággal.
• A dokumentumverziókat szigorúan kell kezelni. A környezeti vizsgálatot minden elrendezési vagy technológiai változáskor frissíteni kell, teljes körű nyilvántartással.
• A szakaszos projekteket külön benyújtási egységekre kell bontani, hogy egy hiba ne tartsa fel az egészet.
• A finanszírozási szerződésekbe az engedélyek késedelmére vonatkozó folyósítási és kockázatmegosztási rendelkezéseket kell foglalni. A szolgáltatási szerződésekben rendezni kell a hibákért és késedelemért való felelősséget, és a végső kifizetéseket a megszerzett engedélyekhez kell kötni.
• Követni kell az új helyi szabályokat, és a felmerült hibákról vezetett listából belső benyújtási eljárásrendet (SOP) kell készíteni, hogy elkerülhető legyen a hat hónapos engedélyezési zárlat és a kiemelt státusz elvesztése.

VIII. TÍZPONTOS ELLENŐRZŐLISTA A KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK MEGELŐZÉSÉRE

A hatályos szabályok, a 2026. október 25. óta hatályos új bírságrendszer és a 2027-re tervezett új hatóság fényében a kínai vállalatoknak a következő tíz intézkedést javasoljuk:

1. Végezzenek jogalkalmazás-orientált megfelelési auditot az országos akkumulátoripari ellenőrzési program szempontjai szerint, kiterjedően a környezetvédelemre, a vízügyre, a veszélyes hulladékra, a munka- és iparbiztonságra, a tűzvédelemre, valamint az idegenrendészeti és foglalkoztatási modellre.

2. Minden engedélyt tételesen vessenek össze a tényleges működéssel: kapacitás, alapanyagok, oldószer-felhasználás, vízhasználat és kibocsátás.

3. Készítsék el a teljes magyar nyelvű dokumentációt: helyszíni feliratok, üzemnaplók, biztonsági jelentések és belső szabályzatok.

4. Vezessenek monitoring- és jelentési naptárt minden határidővel és felelőssel; a késedelmes jelentés önmagában jogsértés.

5. Vezessenek be egységes alvállalkozói megfelelési eszköztárat: megfelelési nyilatkozat, belépési jóváhagyás, a megrendelő ellenőrzési joga, különleges felmondási jogok, kártalanítás és biztosíték.

6. Vezessék be a veszélyes anyagoknak való munkahelyi expozíció teljes körű kezelését: mérési terv, védőfelszerelési rendszer, a munkavállalók biomonitoringja és foglalkozás-egészségügyi nyilvántartás.

7. Fogadjanak el belső protokollt a hatósági ellenőrzésekre: ki fogadja az ellenőröket, ki nyilatkozhat, milyen dokumentumok adhatók át, hogyan ellenőrzik a jegyzőkönyveket, és hogyan kerül ügyvéd a helyszínre.

8. Alakítsanak ki eljárást az események és veszélyek önkéntes bejelentésére, azzal a követelménnyel, hogy minden hatósági bejelentéshez teljes helyreállítási terv tartozzon.

9. Előre tervezzék meg a jogorvoslatokat: esetről esetre döntsenek a „szankció elfogadása, helyreállítás, lezárás” és a „bírósági megtámadás” között. Felfüggesztés vagy tilalom kézhezvételekor főszabály szerint egyidejűleg kérjenek azonnali jogvédelmet.

10. A támogatások vagy a kiemelt státusz felülvizsgálatának megkezdése előtt végezzék el a jogi átvilágítást és az önvizsgálatot, és tartsanak fenn folyamatos, dokumentált kapcsolatot az önkormányzattal és a környező közösséggel. A támogatási szerződések nyilvánosságra kerülhetnek. 2026 októberében egy nagy akkumulátorgyártó támogatási szerződése közérdekű adatigénylés nyomán vált ismertté. Ebből kiderült:

• 129 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás;
• 11 éves üzemeltetési kötelezettség;
• állami jelzálog;
• a kifizetések felfüggesztésének joga környezetvédelmi, munkavédelmi vagy foglalkoztatási jogsértés esetén.

IX. MIÉRT NÉLKÜLÖZHETETLEN A HELYI JOGI TÁMOGATÁS

A belső megfelelési csapat szükséges, de nem elegendő a magyar szabályozási kockázat kezeléséhez. Ennek okai:

• az eljárások magyar nyelven, szigorú határidőkkel folynak;
• a jegyzőkönyvek bizonyítékká válnak;
• a felfüggesztő határozatok azonnal végrehajthatók;
• a 2026. október 25. óta hatályos bírságrendszerben a korábbi végleges döntések száma és jellege ugyanannyit számít, mint a bírság összege;
• a támogatások és a kiemelt státusz felülvizsgálata valójában tárgyalás, amelyben a mozgástér az írásos bizonyítékok minőségén múlik.

A DHH Budapest Office (Czudar DHH Ügyvédi Iroda) csapata régóta szolgálja a Magyarországon működő ázsiai gyártókat; vezető ügyvédei több mint tíz éve gyakorolják a hivatást. Az iroda a következő meghatározott jogi szolgáltatásokat nyújtja:

1. Jogalkalmazás-orientált megfelelési audit: a telephely jogi átvilágítása az országos ellenőrzési szempontok szerint, kockázati jelentéssel és végrehajtható helyreállítási tervvel.

2. Ügyeleti képviselet hatósági ellenőrzésnél: ellenőrzésről szóló értesítés esetén helyi ügyvéd a helyszínen, aki kezeli a meghallgatásokat és a ténynyilatkozatokat. A DHH kínai csapataival együttműködve valós időben, kínaiul tájékoztatja a kínai központot.

3. Szankciókkal és felfüggesztéssel kapcsolatos viták: közigazgatási jogorvoslat és per azonnali jogvédelemmel, a működés újraindítási feltételeinek egyeztetése; szükség esetén összehangolt büntetőjogi védelem.

4. Engedélyezés és támogatások: működési és környezetvédelmi engedélyek, kiemelt státusz felülvizsgálata, támogatási szerződések áttekintése.

5. Alvállalkozói és foglalkoztatási megfelelés: az alvállalkozói kockázat szerződéses elhatárolása, idegenrendészeti és munkajogi átvilágítás, a munkaerő-struktúra optimalizálása.

FONTOS DÁTUMOK

1. 2026. szeptember 30.: az országos akkumulátoripari ellenőrzési program határideje (1181/2026. Korm. határozat) – lejárt; az összesített eredmény még nem ismert.
2. 2026. október 1.: a levegőterhelési díjtételek megkétszereződtek; a környezeti felelősség szigorítására vonatkozó javaslat határideje (1182/2026. Korm. határozat).
3. 2026. október 25.: hatályba lépett a 280/2026. (X. 9.) Korm. rendelet. A bírság felső határa az előző évi nettó árbevétel 5%-a, legfeljebb 5 milliárd forint. Végleges döntéssel megállapított ismételt vagy súlyos korábbi jogsértés után a bírság legalább az árbevétel 0,5%-a.

4. 2026 ősze: az Országgyűlés tárgyalja az építészeti törvény módosítását és az új környezetvédelmi hatóságra vonatkozó jogszabályokat; várhatók a kiemelt projektek felülvizsgálatának eredményei.

5. 2027. január 1.: az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság tervezett működéskezdete, a környezetvédelmi engedélyezési, ellenőrzési és szankcionálási hatáskörök összevonásával.

ZÁRSZÓ

Magyarország nem zárta be kapuit a kínai tőke előtt. A magyar kormány és Kína magyarországi nagykövete is egyértelművé tette: a jogszerű működés a feltétel, a megkülönböztetésmentesség az elv. A befektetés biztonságának kulcsa ma a megfelelés. Ennek ellenőrizhetőnek, teljes körűen dokumentáltnak és magyar nyelvűnek kell lennie, és minden eljárás első pillanatától helyi ügyvédek támogatására kell épülnie.

A DHH továbbra is elkötelezett a külföldre lépő kínai vállalatok kísérése mellett. Kész támogatni őket abban, hogy Magyarországon jogszerűen működjenek és kiegyensúlyozottan fejlődjenek, kihasználva az új szakasz lehetőségeit.

Források

• A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal közleményei
• A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal közleményei
• kormany.hu
• Magyar Közlöny
• A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntései
• Telex, Portfolio és más vezető orgánumok
• Átlátszó, közérdekű adatok
• Daily News Hungary, interjú Kína magyarországi nagykövetével
• 北京大学中外人文交流研究基地, kutatási jelentés
• A sorozat I. része (2026. július): „Kínai befektetések Magyarországon az új kormány alatt: jogi gyakorlati útmutató a megfeleléshez”
• 280/2026. (X. 9.) Korm. rendelet; 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (4a)–(4d) (njt.hu); az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóságról szóló kormányrendelet-tervezet (társadalmi egyeztetés, 2026. szeptember)
• Portfolio, 2026. szeptember 29. és október 19.; Infostart, 2026. október 25.; Economx és 444, 2026. október 18. és 20.